Az utóbbi napok slágertémája Orbán Viktor „sorosozása” és „háttérhatalmazása”. A mainstream liberális média és a Fidesz-párti média egyaránt ezzel a kérdéssel van tele. Ez ma az aktuális gumicsont, amin rágódni lehet. Hadd rágódjak tehát egy kicsit én is ezen a kérdésen, hogy vajon milyen politikai megfontolások vezérlik a „demokratikus” ellenzéket a feldobott kérdésen való rágódásban. Mivel baloldalinak tartom magam, az a kérdés kevésbé érdekel, hogy a „nemzeti” oldal miért kampányol ezekkel a fogalmakkal, hiszen a Fidesz teszi a dolgát, és úgy gondolja, hogy ezekkel a jelszavakkal tudja a szavazóit aktivizálni a kvótanépszavazásban való részvételre. Sokkal inkább érdekel azonban a kérdés, hogy van-e igazságtartalma ezeknek a jelszavaknak, vagy pusztán gyűlöletkeltésről van szó. Gondolom, abban mindenki egyetért, ha netán van igazság Orbán Viktor szavaiban, akkor nem lehet gyűlöletkeltéssel vádolni. Éppen ellenkezőleg, a gyűlöletkeltés vádja minősül gyűlöletkeltőnek. Cikkemben ezt az igazságtartalmat kísérlem meg keresni.

Kezdődött az egész az atv egyenes adásában, ahol Szigetvéri Viktor, az Együtt Magyarországért elnöke burkolt zsidózással vádolta, azaz egyszerűen „leantiszemitázta” Németh Szilárdot, a Fidesz alelnökét, és az alelnök személyén keresztül az egész Fideszt. Mindezt úgy indokolta, hogy „amikor Sorosoznak meg idegen ügynököznek, akkor zsidóznak”. Erről az esetről a véleményemet külön blogbejegyzésben írtam meg. Jómagam nem gondolom, hogy ez így volna. Nem vagyok Fidesz-hívő, nem is vagyok a Fidesz szavazója, mégsem tudom pozitív szavakkal méltatni Soros Györgyöt. Vagy inkább nevezzük George Soros magyar származású pénzembernek, akire hazám egyáltalán nem biztos, hogy büszke lehet. Ugyanis én így gondolom. Engedtessék meg nekem, hogy ne legyek büszke egy olyan emberre, aki foglalkozásszerűen spekuláns. A fene a gusztusát annak, aki ezért felnéz rá. De ez részemről csak egy előítélet, amiért Soros György elmarasztalható, az nem ez. De egyáltalán nem gondolom, hogy burkolt zsidózás volna egy spekulánst bírálni.

A lényegi kérdésnek azt tartom, hogy létezik-e háttérhatalom, vagy nem. Szerintem létezik, de ezt senki nem tudja bizonyítani, mert ahhoz a háttérhatalom beismerő vallomása kellene. Vagylagosan titkosszolgálati eszközökkel lehetne bizonyítani, de ennek nem sok esélye van az Egyesült Államokkal szemben. Talán majd sok év múlva, ha a levéltárak megnyílnak ebben a kérdésben, akkor leszünk képesek egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Így tehát én is csak a józan érveimet tudom sorolni a létezése mellett, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy zsigerből elutasítsa a kérdés felvetését is, mert nem érdeke feltételezni sem, hogy mindez realitás volna.

De mielőtt arra a kérdésre rátérnénk, hogy létezik-e háttérhatalom, először nézzük, mit lehet olvasni a médiában Soros Györgyről. Elöljáróban csak annyit, hogy én nem tartom Soros Györgyöt a háttérhatalom vezérének, annyira azért nem nagy kaliberű személyiség, hanem csupán a háttérhatalom egy tipikus figurájának gondolom.

Mi olvasható a médiában Soros Györgyről?

Egy viszonylag jó cikk jelent meg Soros Györgyről a Népszava Online kiadásában Friss Róbert tollából Soros György, a „liberális ördög” címmel. Azért értékelem pozitívan a cikket, mert a szerző tárgyilagosságra és elfogulatlanságra törekszik, Soros György jó és rossz arcát egyaránt bemutatja. Ebből az okból bővebben nem is foglalkozom vele. Az olyan véleményeket keresem a médiában, amelyek nem ezt teszik, mert sajnos napjainkra ez lett a normalitás, ez vált jellemzővé: a táborelvű árokásás.

A Kettős Mérce blogban Jámbor András két cikket is írt a témában: Sorosozz, hogy éhen haljon a gyereked! – az egyik, a másik címe pedig 16 évesen tüntettél a netadó ellen? Soros-ügynök vagy a Fidesz-média szerint. Mindkét cikket részletesen kommentáltam. A szerző egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, lehet-e bármi igazság Soros Györggyel és a háttérhatalommal szemben az Orbán Viktor szavaiban megfogalmazott kritikának, hanem ignorálva az objektivitásra törekvést azt sugalmazza, hogy még a gondolat is nonszensz. Vagyis eleve kizárja, hogy mindez más is lehet, mint gyűlöletkeltés.

Van két további cikk, amelyek viszont olyan sokatmondóak, hogy részletesen idézek belőlük.

Bokros Lajos is beállt ordas eszméket emlegetni

A mandíner blog hívta fel az olvasók figyelmét Bokros Lajos Facebook bejegyzésére, amelyben a csomagjáról elhíresült politikus ezt írja:

Egy „demokratikus” ellenzéki politikus hivatalból tagadja a háttérhatalom létezését, hiszen azzal saját szerepét eleve aláásná. Beismerése volna az „idegenszívűségnek” és annak, hogy nem több lakáj-jellegű politikusnál. De ennél azért több is látszik a idézetből.

A „demokratikus” ellenzéki politikusnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a párbeszédet a háttérhatalom kérdésében az „ordas eszmék” irányába terelje, ezáltal érdeke fűződik az antiszemitizmust éberen tartani. Az „antifasiszta összefogásnak” ugyanis csak akkor van értelme, ha fasiszta veszély valóban létezik. Ez magyarázata a burkolt zsidózással való vádaskodásnak.

Valóban létezik Magyarországon antiszemitizmus is, meg burkolt zsidózás is. De az óriási túlzás, hogy mindenki zsidózna, amikor Soros Györgyről, vagy a háttérhatalomról beszél. Az átlag magyar általában véve elhiszi, hogy háttérhatalom létezik. Mindenki antiszemita volna?

Egy politikustól szarvas hiba „bolondnak” és „szennyezett lelkű torzszülöttnek” nevezni egy másként gondolkodó állampolgárt, hiszen választópolgárról van szó. El lehet képzelni, hogyan fognak ezek a másként gondolkodó választópolgárok ezek után Bokros Lajosra és pártjára szavazni.

Különösen visszatetsző a dolog annak ismeretében, hogy Németországban Hitler hatalomra juttatásában jelentős szerepe volt a liberálisoknak. Ugyanígy elmondhatjuk, hogy a Fidesz 2010-es 2/3-os elsőpró választási győzelme a megelőző időszaki balliberális ámokfutásának az eredménye, azaz a Horthy-korszak restaurálásának is liberálisok ágyaztak meg. Ha ma Európában létezik fasiszta veszély, akkor teljesen nyilvánvaló az is, hogy annak az oka az impotens liberális bevándorláspolitika, ennek tudható be Európa szerte a szélsőjobb előretörése. De Bokros Lajos nem tanul ebből sem. Igaz, hogy ő nem liberális, hanem neokonzervatív politikus. De ez sem jelent semmit, mert a neoliberális és a neokonzervatív szemlélet gyakorlatilag ugyanaz.

Bokros Lajost az itt kifejtett véleménynél komolyabb és intelligensebb embernek gondoltam. Azt kell mondjam, ha Bokros Lajosnak valóban ez a véleménye, akkor a saját ördögeivel küzd.

Batka Zoltán, NOL

Különösen kirívó cikket jelentetett meg Batka Zoltán Soros tévedései címmel. Igazán fennkölt szavakkal „nyal be” Soros Györgynek, van hozzá gyomra. Erre a cikkre gondoltam, amikor azt írtam, hogy „fene a gusztusát”.

 Soros György, a filozófus és neoliberális filantróp

A szerző filozófusból lett pénzembernek nevezi Soros Györgyöt, akinek monumentális az életműve. Soros állítólag hisz abban, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei bevonhatóak a döntéshozatalba. Idézek a cikkből:

Érdekelne, hogy amikor Soros György az OTP ellen támadást intézett 2008-ban, vagy amikor a fontsterlinget bedöntötte, akkor azt filozófusként tette-e, vagy filantróp érzületből? Netán hazaszeretetből? Érdekelne az is, hogy amikor a menekültek számára a kézikönyvét kiadatta, akkor a nyitott társadalomról alkotott tanainak megfelelően a döntésébe a magyar (és európai) társadalom széles rétegeit bevonta-e. Ilyen kérdések tolakodnak a nyelvemre.

Feltételezem, hogy ennek a „világtörténelmi jelentőségű magyarnak” megvolt a saját érdeke abban, hogy miért áldozott jelentős pénzeket a szülőhazája támogatására, elsősorban is az ellenzéki politikusok képzésére.

Viszont Batka Zoltán helyében és sokkal körültekintőbben fogalmaznék. Amikor a szerző azt írja, hogy Soros „komoly pénzösszegekkel segítette a szovjet elnyomás ellen küzdő ellenzékieket”, akkor ezt úgy is lehet érteni, hogy tevékenyen részt vett az „átkos” szocializmus megdöntésében. El lehet képzelni, hogyan fognak ezentúl gondolni azok az emberek Soros Györgyre, akik a régi rendszerben jobban éltek, mint ma, és visszasírják azt.

Vajon ez a diktátorok ellen föllépő ember, akiről Batka Zoltán azt állítja, hogy „rossz ember nem lehet”, fellép-e a pénz diktatúrája ellen is? Ugye, hogy nem? Nos, akkor lehet rossz ember, vagy nem? Vagy a pénz diktatúrája az jó dolog?

Az egész médiában sehol egyetlen szó sem hangzik el arról, hogy a jelenlegi menekültválság a neoliberális/neokonzervatív globális kapitalizmus terméke, és az olcsó munkaerő utáni profithajhász vágyakozás volt a mozgatórugója. Ilyen szempontból az egész média elmarasztalható, de Batka Zoltán még ezen is túltesz. Tagadja még azt is, hogy Soros György neoliberális volna. Érdekelne, hogy akkor micsoda.

A háttérhatalomról, ahogyan én látom

Negyven évig irányították Magyarországot Moszkvából. Igaz, hogy bizonyos fokú szabadságot Moszkva lehetővé tett számunkra, de Kádár Jánosnak minden egyes lényeges lépése előtt ki kellett kérnie a szovjet vezetés véleményét, és meg kellett szereznie annak egyetértését.

Az elmúlt negyed században ebben az értelemben bennünket Washingtonból irányítanak. Az Uniós belépés, azaz 2004 óta ez az irányítás Brüsszel közbeiktatásával valósul meg. Hiába szuverén ország Magyarország, ebben az értelemben igenis van felettünk egy háttérhatalom, ezt tagadni sem érdemes. Mert azt nem tagadjuk, hogy negyven évig Moszkvából mozgattak bennünket zsinóron. Nem lehet az egyik oldalon valamit következetesen állítani, a másikon ugyanazt tagadni. Ezt realitásnak lehet elkönyvelni.

Azonban a kérdés nem ez, hanem hogy az Egyesült Államok kormánya felett áll-e háttérhatalom. Nos, a politikában igenis van a kormánynál is nagyobb úr, ez pedig a pénz. Ennek megfelelően a pénzhatalom embereit tekinthetjük a pénzügyi háttérhatalomnak. Nem állítom, hogy ez egy szervezett összeesküvés, aminek kiépült intézményrendszere is van, de nem kizárt ez sem. Nem állítom, hogy ennek a háttérhatalomnak a szervezete a Bilderberg csoport, de nagyon is elképzelhető. Azonban bizonyosnak tekinthető, hogy a bankok informális hatalommal rendelkeznek.

Tisztában vagyok vele, hogy elterjedt szélsőjobbos nézet, miszerint a háttérhatalom zsidó összeesküvés volna. Ezt én elutasítom. A globális kapitalizmus bankrendszere az egész világon egységes, és nem lehet azt állítani, hogy a bankszakma zsidó sajátosság volna.

Milyen érvek szólnak az mellett, hogy a bankok uralkodnának a politika felett?

1. Hogyan tudta az Egyesült Államok bankrendszere elfogadtatni a kongresszussal, hogy az állam a pénzteremtés jogát engedje át a kereskedelmi bankoknak? Hiszen ezáltal a profitérdek irányítja a pénzteremtést, az állam pedig adósságcsapdába került. Ha a pénzhatalom ezt el tudta érni, az azt mutatja, hogy igenis van hatalma az állam felett.

2. Az állam a legjobb adós és a legnagyobb hitelfelvevő. Viszont a feltételeket az szabja, aki hitelez. Az állampolgár pedig nem lát bele, hogy mi történik a hiteltárgyalásokon, és nincs információja arról, hogy milyen politikai feltételeket szabnak a bankok az állam felé. Magyarán szólva, nem tudhatjuk, milyen „árukapcsolás" folyik.

3. A Credit Crunch óta már bizonyítani tudjuk, hogy nem igaz az állítás, amivel a pénzteremtés jogának átengedését indokolták a kereskedelmi bankok részére, hogy a bankok jobban kézben tartják az inflációt, az állam pedig nyakló nélkül nyomtatna magának pénzt. Hogyan tudja mégis a pénzhatalom megakadályozni, hogy ez a kérdés újra napirendre kerüljön, és felülvizsgáljuk a döntést?

4. Hogyan tudta a pénzhatalom elérni a tőke dezertálásának a jogát? Itt a tőke szabad áramlására gondolok. Hiszen arról van szó, hogy amikor egy vállalat külföldön leányvállalatot alapít, akkor személyi jövedelemadóval nem adózott jövedelmek hagyják el az országot (azaz dezertálnak), és olyan térségekbe települnek át, ahol jobbak a tőke megtérülési kilátásai. Itt tehát nem a tőketulajdonos személyes vagyonáról van szó, hanem a cégének a vagyonáról, amely pedig igen sokszor adókedvezményekben és vállalkozásélénkítő támogatásokban részesült. A működését külföldre áthelyező vállalat ugyanakkor felrúgta azt a társadalmi konszenzust, hogy a profit azért az övé, mert abból fog munkahelyeket teremteni. Senki nem arra gondolt, hogy a kínaiak számára fog munkahelyet teremteni. Ma már mindenki tudja, hogy ez nem felel meg a közérdeknek, mégsem lehet a kérdést napirendre tűzni és felülvizsgálni a döntést. Ez nem arra utal, hogy az állam felett van nagyobb hatalom is?

5. Hogyan tudta a pénzhatalom elérni, hogy létrejöhetett az offshore pénzmosás? Hiszen adóelkerülésről van szó, ill. adóoptimalizálásról. Ma már mindenki belátta, hogy a közérdeknek ez nem felel meg, mégsem lehet a kérdést napirendre tűzni. Nem azt bizonyítja, hogy létezik az államnál erősebb hatalom is?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket tudnék sorolni még sokat. Olyan horderejű kérdéseket soroltam fel, amelyekhez képest például a pártfinanszírozás kérdése csak hab a tortán. A pénzhatalommal kapcsolatban pedig nyugodtan ki lehet egészíteni azzal, hogy miért ne tegye meg, ha megteheti, hogy zsebre teszi a politikai elitet. Ezt a mondást is nyugodtan a Murphy törvényeihez sorolhatjuk.

Ide kapcsolódik egy nagyon fontos megjegyzés. Az átlagembereknek csupán talán egy ezreléke, ha tudja, hogy mi az a pénzteremtés. A pénzügyi szakmában dolgozók közül is legfeljebb csak azok értik, akik monetáris politikával foglalkoznak. A bankszakma mélyen hallgat a kereskedelmi banki pénzteremtésről. Az állampolgárok döntő zöme még ma is azt hiszi, hogy a bankok a saját tőkéjüket és a betétesek összegyűjtött pénzét hitelezik ki, amikor hitelt nyújtanak. Még közgazdász professzoroktól is hallani ilyen véleményeket. Ezzel szemben, amikor a bank számlapénzben folyósít hitelt, minden esetben pénzteremtés valósul meg.

A politikai elitre ugyanez a jellemző, gyakorlatilag csak az tudja, hogy miről van szó, aki monetáris politikával foglalkozik. Mindezt azért lényeges elmondani, mert aki nem tudja, hogy mit jelent a pénzteremtés, az nem képes megítélni azt a kérdést sem, hogyan alakult ki a pénzügyi háttérhatalom, és hogyan került adósságcsapdába az állam, illetve hogyan került függőségi viszonyba a neki hitelező bankoktól. Vagyis aki a háttérhatalom kérdésére csak legyint, hogy az nonszensz, azok jó eséllyel mind ebbe a körbe tartoznak, de azért teljes magabiztossággal lehurrogják azokat, akik háttérhatalmat emlegetnek.

A „demokratikus” ellenzéki politikusokról pedig ne is beszéljünk, hiszen az ő életművük ennek a kétszintű bankrendszernek az adaptálása volt a rendszerváltáskor a hazai viszonyokra. Ugyan miért ismernék be, hogy ez elhibázott dolog volt?

Végezetül már csak annyit, hogy teljesen nyilvánvaló, ennek a dolognak semmi köze Soros György zsidó származásához. Egész egyszerűen pofátlanság burkolt zsidózást, meg ordas eszméket emlegetni. A szélsőjobb felé pedig egyszerűen meg kell magyarázni, hogy szó sincs semmiféle zsidó háttérhatalomhoz. Persze úgy esélytelen a dolog, ha teljesen elzárkózunk annak megvitatásától, hogy mi is a háttérhatalom.

Túl kellene lépni azon a szinten, hogy a háttérhatalom tabu téma. Hiszen látjuk, hogy igenis történnek Brüsszelben olyan döntések, amelyeket erőnek erejével akarnak ránk kényszeríteni. Egyáltalán nem állítom, hogy Orbán a háttérhatalom kérdésre nem játszik rá, és nem használja ki a saját kampányában. De akár tetszik, akár nem, tény, hogy Orbán Viktor igazat beszél, amikor a háttérhatalomról szól. És többek között ezért is kap bizalmat a választásokon a „demokratikus” ellenzékkel szemben, amely a csillagos eget is lehazudja az égből.

Orbán is sumákol persze. Kipaterolta a Világbankot annak idején Magyarországról, de ez nem szabadságharc volt. Csupán nem akarta, hogy az IMF bele lásson a maffia-politikába, azaz szabad keze legyen a pénzek felhasználásában. Most is igaza van, és most is sumákol, de olyan stratégiával nem lehet lerántani a leplet róla, hogy letagadjuk a háttérhatalom létezését, sőt beszélni sem lehet róla, mert tabu téma. Az elhibázott stratégia, hogy legyintünk rá, nonszensznek, összeesküvés-elméletnek, meg butaságnak minősítjük.

Erre én is csak azt tudom mondani, egyszerűen buta, aki butaságnak minősíti a háttérhatalom kérdését.